Collaboration between Ben Klock and Lucy. Deep minimal techno and eerie drone ambient on one EP.
Lucy and Klock – War Lullaby
Ben Chatwin – The Sleeper Awakes
Beautiful modern composition album with a post-rock and atmospheric ambient edge to it. The moment of standing at the edge of the world, looking at a calm post-apocalyptic scenery and just turning away to leave everything behind and move on.
Amon Tobin – Dark Jovian
I added this one to my playlist a few days ago and since then I haven’t listened to anything else just keep hitting replay. A captivating experience of deep space ambient, groaning noises and ethereal voices.
Amon Tobin himself has some things to add:
“I made these tracks a year or two ago after binge-watching space exploration films. People have, from time to time, described things I’ve done as “scores for imaginary movies,” which has always irritated me, but on this occasion it’s sort of true.
Even so, what I was really trying to do was to interpret a sense of scale, like moving towards impossibly giant objects until they occupy your whole field of vision, planets turning, or even how it can feel just looking up at night.”
Flako – Twelve O’Clock Shadow
So soft, so caring, embracing, music to be hold by.
The Dale Cooper Quartet – Metamanoir
Broken slow dark jazz. Nicely orchestrated deepness. Bohren and Kilimanjaro comes to mind as similar, although this one has some Dead Can Dance and Portishead in the mix at certain points.
Crisopa – A Lucid Dream Kit
Beautiful ambient soundscapes, triphopish tempo and grain, IDM electronics.
Wow.
Ambient, IDM, koszos breakek. Földalatti hangulatok, nagyvárások alatti katakombarendszerek, neon fény. Chillezéshez, munkához, autózáshoz, futáshoz, főleg éjszaka.
A Future Sound of London idén is hozott egyet a 2007-ben útjára indított Environments album sorozatból, ez a nem bonyolult című Environments Five, és egy meglepően értékes lemez. Lassú tempó, andalgó dallamok, egy esti könyv mellé szép utat biztosít.
Call Super a Fabric alá tartozó Houndstooth-nál debütál a Suzi Ecto című nagylemezzel, amit jellemzően technózni szokás, de ennél szerintem sokszínűbb dologról van szó. Amikor techno, akkor az ipari zörejek és füstös szőnyegek találkoznak a dubos lüktetéssel, de valamikor meg tengerhangos-csilingelős ambient visszhangosan suttogott szavakkal. Csendes és megnyugtató mint egy párkányon kopogó áztató eső. Összességében szerintem ez is IDM, ennél specifikusabb nem lennék. Amúgy kellemes nagyon, melóhoz és esti chillezéshez is.