Memory keeper. Mostly music and movies, plus some series and video games. Obscure darkness meets pop culture glow.
Hát beszarok, hogy ez az Alma Construct néven zenélő srác 19 éves és az R&S-en debütál. Az ötszámos Alma Construct EP amúgy kicsit katyvasz, de nincs is tervezett tematika, csak összelapátoltak ötöt a szerzeményeiből, hogy rányomják egy korongra.
Erős beatek, zajos hangok-effektek, erős hatások az Aphex Twin-Plaid tengelyről, IDM tankönyv, néhol zörgősebb, máshol sejtelmes-sötét kitekintések. Az érdekes kérdés az lesz, hogy emberünk hova lép majd tovább a nagy öregek védelmező szárnyai alól.
Ryan Lee West egy londoni pasas, sound designer, ír soundtracket, szóló projektként pedig a Rival Consoles-t csinálja. A Sonne egy elvarázsolt darab: közép-lassú tempó, búgó basszus, finom apró hangok, néha teljesen éteri, máskor tompán lüktet. Érdekes, hogy azt mondja West, hogy a számokat gyakran akusztikus hangszereken, zongorán vagy hegedűn kezdi írni, majd később lesz belőle elektronika.
Nagyon jó rá gondolkodni, finoman tereli előrefelé az agyhullámaimat. A Haunt című szám meg olyan szép, hogy felrobban a lelkem. Ez utóbbiban hallatszik az, amikor az akusztikus hangszerekből megmarad valami a végeredményben is.
És tessék, első szám az új Aphex Twin lemezről, szép címe van: minipops 67 [120.2][source field mix]. Streamelhető Soundcloudon.
Tök jó zene amúgy, bár nagyon túlragozni nem lehet. Finoman analóg, kellemes IDM, hiba nincs benne. Ilyen elvárások és hype mellett nyilván nehéz megfelelni, de rendben van, várom a teljes albumot.
Az új µ-Ziq címe az, hogy Rediffusion és nagyon jó. Ambient-IDM-break, lassú-közép tempó, így leírva pont olyan mint egy µ-Ziq lemez. Sőt, meghallgatva is. De nem olyan értelemben, hogy repetitív és unalmas, hanem mintha én ezeket a számokat már ezerszer hallottam volna, ismerném ők és imádnám. Nagyon jó elmerülni benne, mint egy doboz kedves fényképben, ahol mindig észreveszel egy új képet, amire nem is emlékeztél. Másrészt meg a Goonies és a Twin Peaks jut eszembe róla, főleg talán a Smeesterben használt sound miatt.
Nagyon ajánlott, instant kedvenc.
Yvant egy régi motoros elektronikus zenész és sound designer Bukarestből, akinek most jelent meg legújabb albuma Exeunt címmel a Detroit Undergroundon (és a Drip.fm-en). Sajnos valami észrevehetetlen mértékű marketing kíséri a kiadványt, én is csak azért hallottam róla, mert volt már tőle valamim, és emiatt az Rdio bedobta – szerencsére. Mert hogy kiváló anyagról van szó, IDM a legjobb fajtából, ami kellemesen dallamos, éppen eléggé zörejes, a kötelező nagy öregekhez hasonlítható, mégis van egyedi íze. Példás.
Különösen izgalmas színezetet kap néhány track, amikor akusztikus hangszerek csatlakoznak. Ezek között is kitűnik a lemez főszámának kikiáltott Daneb (ehhez egy bugyuta videó is készült), ahol egy ponton elkopik minden elektronika, csak akusztikus gitár és ének marad (pedig amúgy az ének egyáltalán nem jellemző az albumra), mégis nem furcsa ez, hanem szuper felüdülés.
Mindenképp ajánlott.